A színkör azt szemlélteti, hogy a színek hogyan hatnak egymásra a valós világban, például a tervezésben, a divatban vagy a vizuális művészetben. A tervezők, művészek és festők a színkör segítségével megértik a színelmélet alapjait és kiválasztják a színkombinációkat.
Mi az a színes kerék?
A színkerék a különböző színek kapcsolatának vizuális megjelenítése. A kerék kör alakú, az elsődleges színek – piros, kék és sárga – egyenlő távolságra helyezkednek el a kerület mentén. Az alapszíneket „tiszta” vagy „keveretlen” színeknek is nevezik. Az elsődleges színek keverése másodlagos színeket eredményez.
Például amikor a kék és a sárga keveredik, zöldet, másodlagos színt hoznak létre. Amikor az elsődleges és a másodlagos színek keverednek, harmadlagos színeket hoznak létre. A vörös és a narancssárga kombinálásával például a „piros-narancssárga” harmadlagos szín jön létre.
A komplementer színek egymással ellentétes irányba néznek. Például a piros és a zöld színek kiegészítő színek. Ha mindkét szín keveredik, harmóniát és egyensúlyt hoznak létre. A színkör az analóg színek azonosításában is segít. Hasonló színek jelennek meg egymás mellett a keréken.
A színkerék története és fejlődése
A színkör Sir Isaac Newton ötlete volt. A tizenhetedik században Newton hét színt használt a kapcsolatuk demonstrálására. A színek piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és lila volt. A színeket a világostól a sötétig terjedő spektrumba rendezte, mindegyikhez egy szám tartozik.
A tizennyolcadik században Johann Wolfgang von Goethe bevezette a 12 színből álló színkört. A hét szín mindegyikének megvolt a maga kiegészítője. Ha a kiegészítő színek keverednek, kontrasztos hatást keltenek.
A hagyományos színkör Newton hét eredeti spektrumszínén alapul. Ma a színek elrendezése RYB színrendszer néven ismert. A tizennyolcadik század óta ez a standard egység a művészi projektekben a színviszonyok illusztrálására.
A színkerék szétválasztja a meleg színeket, például a vöröset és a sárgát a hideg színektől, mint a zöld és a kék. Ez befolyásolja a legtöbb színsémát a tervezésben.
RED
#FF0000
(255,0,0)
#FF8000
(255,128,0)
YELLOW
#FFFF00
(255,255,0)
#80FF00
(128,255,0)
GREEN
#00FF00
(0,255,0)
#00FF80
(0,255,128)
CYAN
#00FFFF
(0,255,255)
#0080FF
(0,128,255)
BLUE
#0000FF
(0,0,255)
#8000FF
(128,0,255)
MAGENTA
#FF00FF
(255,0,255)
#FF0080
(255,0,128)
Színes kerék kategóriák
A színkör három kategóriára oszlik – elsődleges, másodlagos és harmadlagos, és mindegyiken belül van néhány alkategória.
| Színes kerék kategória | Színek benne |
|---|---|
| Elsődleges színek | Piros, Sárga, Kék |
| Másodlagos színek | Zöld, narancs, lila |
| Harmadlagos színek | Sárga-narancs, piros-narancs, piros-lila, kék-lila, kék-zöld, sárga-zöld |
| Meleg színek | Piros, Narancs, Sárga |
| Cool Colors | Zöld, kék, lila |
| Semleges színek | Szürke, fekete, fehér, barna, bézs |
| Kiegészítő színek | A színkörön egymással szemben lévő színek, például piros és zöld, kék és narancs, sárga és lila |
| Analóg színek | A színkörön egymással szomszédos színek, például piros, narancs és sárga |
| Triádikus színek | Három szín, amelyek egyenlő távolságra vannak egymástól a színkörön, például a piros, a sárga és a kék |
| Monokróm színek | Egyetlen szín változatai, például világoskék, középkék és sötétkék |
Elsődleges színek
Az elsődleges színek a piros, a kék és a sárga. Ez a három alappigment (RYB) segít más árnyalatok létrehozásában. Középen helyezkednek el, és háromszöget alkotnak.
Másodlagos színek
Az elsődleges színek keveredve alkotnak másodlagos színeket, például narancssárga, zöld vagy lila. Az elsődleges színek kevert változatai az elsődleges szín háromszögét veszik körül.
Harmadlagos színek
A harmadlagos színek az elsődleges és a másodlagos színek kombinációja, és a színkör elsődleges és másodlagos színei között helyezkednek el. A harmadlagos színek közé tartozik a vörös-lila, a sárga-narancs, a kék-zöld stb.
Gyakori színes kerékkeverő modellek
Az elsődleges színkerék-keverési modellek az additív, kivonó és RYB színkeverési modellek.
Az additív keverési modell
Az additív keverési modell különböző hullámhosszú fények kombinációja. Különböző színeket hoz létre az elsődleges színek (piros, zöld és kék) keverésével. A modell a fizika elvére támaszkodik. Ha két azonos irányba haladó hullám keveredik, egyetlen új hullámot alkotnak.
Más keverési alternatívákkal ellentétben az additív modell nem veszít árnyalatából az alapszínek kombinálásakor. Ehelyett merészebb színt hoz létre, ha két alapszín keveredik. Az additív keverési modell elterjedt a digitális képalkotási technológiában és a világításban.
A kivonó keverési modell
A kivonó modell az összeadásos keverési modell ellentéte. Ebben a modellben, ha két szín keveredik, sötétebb árnyalatot alkotnak. Fekete árnyalatot hoznak létre, amikor a vörös, a sárga és a kék keveredik.
A hagyományos és digitális művészek a kivonó keverési modellt használják az elsődleges és másodlagos színárnyalatok létrehozására. Segít természetes vagy finom színváltozatok létrehozásában a fotózás és a nyomtatás során.
RYB színkeverő modell
Az RYB keverési modell elterjedt. Mind az elsődleges, mind a másodlagos keverési modelleken alapul. A két modell kombinálva sokféle keverő árnyalatot hoz létre. Ez volt az első keverőmodell, és még mindig gyakori a digitális művészetben.
A RYB keverési modellben, amikor két szín keveredik, harmadlagos színeket alkotnak. A modell különböző árnyalatokat állít elő festés vagy Adobe Photoshop szerkesztés közben.
RGB vs. CMYK
A látványtervezés során nehéz választani az RGB (piros, zöld, kék) és a CMYK (ciánkék, bíbor, sárga, fekete) között. Mindkettő alkalmas nyomtatott vagy digitális művészethez.
| RGB | CMYK | |
|---|---|---|
| Színes modell | Piros Zöld Kék | Cián bíbor sárga kulcs (fekete) |
| Színtér | Adalékanyag (könnyű) | Kivonó (tinta) |
| Elsődleges színek | Piros, zöld, kék | Cián, bíbor, sárga |
| Felhasználások | Elektronikus kijelzők (TV, számítógép, telefon) | Nyomtatás papírra, szövetre vagy egyéb anyagokra |
| Színválaszték | Élénk színek szélesebb választéka | Szűkebb tartomány, a tinták és a nyomtatási eljárás korlátozza |
| Fájlformátumok | JPEG, PNG, GIF, SVG | PDF, TIFF, EPS |
| Átláthatóság | Támogatja az átlátszóságot alfa csatornával | Külön fájlt vagy réteget kell használni az átláthatóság érdekében |
| Színek keverése | A színek keverése fény hozzáadásával történik | A színek keverése a tinta kivonásával történik |
| Gamut | Nagyobb színtartomány, több szín megjelenítésére képes | Kisebb színtartomány, egyes élénk színeket nem tud pontosan megjeleníteni |
| Színpontosság | Pontos az elektronikus kijelzőkön | A szín pontossága a nyomtatótól és a tinta minőségétől függően változik |
RGB
Az RBG egy színkeverő modell, amely a piros, kék és zöld adalékos alapszíneket használja. Ezek a világos színek keverednek más árnyalatok létrehozásához. Különböző intenzitású vörös, zöld és kék fényt kever az elektronikus kijelzőkön.
Az RGB színértékei 0 és 255 közötti mértékegység nélküli tartományban léteznek. Ezek a színek intenzitását jelentik, ahol a 0 a legalacsonyabb.
CMYK
A CMYK színmodell ideális a nyomtatáshoz szükséges színek létrehozásához. Mind a négy tintája – cián, bíbor, sárga és fekete – más színeket hoz létre fehér alapon. A színtartomány CMYK használatakor 0-100%. A 100%-os érték egy szín maximális mennyiségét jelenti a fehér háttéren.
Melyiket válasszam, RGB-t vagy CMYK-t?
Az RGB a legjobb digitális kijelzőkhöz, míg a CMYK a nyomtatási projektekhez. Ha RGB-ről CMYK-ra konvertál, ezek különbségei hatással vannak a terv megjelenésére. Ennek eredményeként a szín, az élénkség és a fényerő eltolódását tapasztalhatja.
A CMYK keverési modelltől való eltérés helytelen színillesztést eredményez a projekt nyomtatásakor. A CMYK, egy kivonó színmodell, úgy hozza létre a színt, hogy kivonja az egyes tintaszinteket. Ez megmagyarázza, hogy a CMYK-képek miért tonizálódnak a nyomtatásban.
Hogyan segít a színkerék a színsémák azonosításában
A színséma segít a kívánt vizuális hatás létrehozásában. Illusztrátorok, művészek és tervezők a színkör segítségével azonosítják a különböző színsémákat. A színkör is a színelmélet része – az a meggyőződés, hogy bizonyos színek együtt működnek a legjobban.
1. Kiegészítő színséma
A kiegészítő színsémák két színből állnak, amelyek egymással szemben helyezkednek el a színkörön. A kiegészítő színek gyakran nagy kontrasztot mutatnak, beleértve a kéket és a narancssárgát, a sárgát és a lilát, valamint a vöröset és a zöldet.
2. Split-komplementer színséma
Az osztott-kiegészítő színséma a kiegészítő színséma egy változata. Egy alapszínt és két színt kever a kiegészítője mellé.
Példa erre, ha alapszínként kéket, szomszédos színként pedig piros-narancs és sárga-narancsot használ. A nagy kontraszt érintetlen marad, de visszafogottabb a hatása.
3. Monokróm színséma
Az egyszínű színséma elkészítéséhez ugyanazon szín különböző árnyalataira és árnyalataira van szükség. Segít összefüggő, harmonikus, ugyanakkor minimalista megjelenést létrehozni. A sárga vagy kék különböző árnyalatai gyakori példák.
4. Analóg színséma
Az analóg színséma olyan színeket tartalmaz, amelyek egy csoportban vannak a keréken. Mivel egymás melletti színeket használ, a végső szín meglehetősen kiszámítható. Egyes változatai akár öt színt is előállíthatnak.
Az analóg színséma gyakran két színt használ az alap mindkét oldalán, hogy létrehozza a teljes sémát. A séma ugyanazt a színcsaládot és gyakran visszafogott árnyalatokat használja.
5. Triadikus színséma
A triádikus színséma három egyenletesen elhelyezett színt használ a színkör körül. A három szín kombinációja számos árnyalatvariációt eredményez nagy kontraszttal. A színséma például a vörös, kék és sárga, vagy lila, zöld és narancs.
6. Tetradic színséma
A tetradikus színséma négy színt kombinál egymás mellett a keréken. Merészebb színt hoz létre, több vizuális érdeklődéssel, de kihívást jelenthet az egyensúly megteremtése.
7. Semleges színséma
A séma semleges színeket használ, például bézs, fekete, fehér és szürke. A semleges színek megnyugtató hangulatot teremtenek, de a rossz egyensúlyozás monotonná teszi őket. A semleges színek élénk hangsúlyos színekkel való keverése élénkebb hátteret hoz létre.
