Az Olson Kundig stúdió azon az elgondoláson alapszik, hogy az építészet szorosan kapcsolódik a természethez és az emberek életmódjához. A gyakorlatot öt tulajdonos vezeti, és holisztikus megközelítést alkalmaz, ahol a projekt vagy a terv minden aspektusát figyelembe veszik, mielőtt a végső kép kialakul. A stúdió számos projektjének legfontosabb jellemzője a környezetre való összpontosítás, amelyről úgy gondolják, hogy pozitív hatással van az emberek életére.
Az Shadowboxx
Minden, az építészek által megvalósított projekt új és friss képet ad a teljes beltéri-kültéri kapcsolatról, valamint az építmény és környezete kapcsolatáról. A Shadowboxx egy érdekes példa. A 2009-ben elkészült ház egy távoli helyen található, Lopez-szigeten, Washington államban. A hely valójában egy természetes tisztás, fákkal körülvéve.
Az építészek a ház és a körülötte lévő kapcsolatra kívántak hangsúlyt fektetni, és igyekeztek minimalizálni a határokat a belső és a kültér között. Az a mód, ahogyan ezt sikerült megtenniük, egyszerre innovatív és emlékezetes. Egy gombnyomással felemelhető a ház teteje, mint egy doboz fedele. Ezen kívül néhány fal kinyitható, hogy még jobban kiemelje a zökkenőmentes átmenetet a szabadba. Ez bizonyos értelemben olyan érzést kelt a lakókban, mintha a szabadban sátoroznának, miközben valójában otthonuk kényelmét élvezik.
A Chicken Point kabin
Azt várná az ember, hogy egy erdei faház kicsi, hangulatos és elzárva legyen a távoli környezetétől, de miért lenne ez így, amikor annyi szépséget lehet befogadni? Az Olson Kundig csapata más megközelítést választott a Chicken Point Cabin tervezésekor. Az épület Idaho államban, az Egyesült Államokban található, és 3400 négyzetláb területen, egy tó közelében található.
Az utastér kicsi, de ez nem akadályozza meg abban, hogy szorosan kapcsolódjon a környezetéhez. Valójában ez a kapcsolat az a részlet, amely projektként határozza meg. Bár kicsi, a kabinnak hatalmas ablaka van, amely teljes lakóterét az erdőre és a tóra nyitja, természetes fényt és panorámát engedve be. Ezen az ablakon kívül az építészek egy másik módot is találtak arra, hogy a kabint összekapcsolják a környező tájjal. Ezt úgy tették, hogy egyszerű és kevés karbantartást igénylő anyagokat használtak természetes felülettel, ami lehetővé tette számukra, hogy idővel patinát kapjanak.
Mexikói rezidencia
2010-ben az építészek befejezték ezt a nyaralót a mexikói Cabo San Lucasban. A tulajdonosok szezonális nyaralóként használják, és azt akarták, hogy legyen benne elegendő hely a vendégek szórakoztatására, de egy kényelmes privát zóna is legyen, ahol ők és vendégeik pihenhetnek és kikapcsolódhatnak. A kettő összerakása nem volt nagy kihívás. Az építészek két kötetbe rendezték a házat.
A földszinti rész egy szórakoztató tér, amely magában foglalja a szociális tereket, mint a konyha, a nappali és az étkező. Az emeleten található a privát zóna, ahol a hálószobák találhatók. Lezárhatók a nagyobb magánélet és a csendes és pihentető légkör érdekében. A helyszín lehetőséget kínált az építészeknek, hogy kinyissák a házat a környezetébe, és lenyűgöző és zavartalan kilátást tárjanak a tengerre és a táj többi részére.
Zökkenőmentes és erős kapcsolat marad fenn a beltéri terek és a számos kültéri terület között. A két zónát tolóajtók kötik össze, a fedélzetek és teraszok pedig mély konzolos túlnyúlással rendelkeznek, ami különösen hangulatos és meghitt hangulatot kölcsönöz nekik.
Pierre
Kevés háznak van olyan erős kapcsolata a környezetével, mint Pierre. A projekt neve ebben az esetben nagyon sokat sejtető. Pierre franciául „kő”-t jelent, és ez a fő anyag a projekt során. A washingtoni San Jose-sziget sziklái között elhelyezkedő ház a táj részévé válik azáltal, hogy valójában egy dombon áll.
Valamennyi tér egyetlen fő szinten van csoportosítva, egy különálló vendéglakosztály kivételével. Az építészeknek sziklákat kellett kiásniuk a helyszínről, hogy a házat a szerkezetébe illesszék. A kiásott sziklákat ezután újra felhasználták, és a ház tervezésének részévé tették. Ez egy olyan projekt, amely a követ és annak egyediségét ünnepli. A ház bizonyos szögekből nézve szinte eltűnni látszik a természetben, és ez lesz a fő tulajdonsága, az elem, amely kiemeli. Ironikus módon a tervezés célja, hogy a ház beleolvadjon.
A Művészeti Istálló
Jelenleg egy hétemeletes épület áll ezen a házon, de azelőtt a helyet lóistállók foglalták el. Az átalakulásra 2010-ben került sor, amikor Olson Kundig befejezte az Art Stable projektet. Az általuk tervezett új épület az Egyesült Államokbeli Seattle-ben található. Hét szinten van felszerelve, és kétféle teret egyesít. A projekt alapötlete az volt, hogy lehetőséget kínáljanak az embereknek arra, hogy a városban éljenek és dolgozhassanak anélkül, hogy a két dolgot elválasztanák egymástól.
Ezt az élőmunka-kombót egyedi tervezési minta jellemzi. Az épületben hatalmas művészeti ajtók találhatók, amelyek egyedi kerék- és zsanérrendszerrel működtethetők. Acél borítású ajtókat nyit mind a hét szinten. Az ajtók 8 láb magasak és 12 láb hosszúak. Egy második csuklópántot használnak egy 8 láb x 8 láb méretű ablakok működtetésekor. Ezt az egész rendszert egyedileg ehhez a projekthez tervezték. Az épület olyan egyszerű anyagokat ötvöz, mint a beton, az acél és az üveg, és fenntartható jellege is van. Geotermikus hőszivattyút, természetes szellőzést használ, és a jövőben napelemek elhelyezésére is tervezték.
1111 E. Pike
Az Art Stable projektet megelőzően, 2008-ban az építészek egy hasonló szerkezetet készítettek el. Az épület Seattle-ben található, és különböző szinteken egyesíti a köteteket különböző funkciókkal. A földszint egy üzlethelyiség, ezen felül pedig egy sor öt lakószint található. Az épülethez tartozik még két mélygarázs szint és egy kert a tetőn. Ez a fajta többcélú kialakítás szokatlan és megerőltető, ha egy kiegyensúlyozott és harmonikus szerkezetet kell találni, amely minden egyes esetben magában foglalja az összes szükséges tulajdonságot.
Az Ocean House
A hawaii Big Islanden található Ocean House egy eklektikus stílus által meghatározott szerkezet, amely a paloták és templomok által ihletett hagyományos balinéz elemek, valamint a modern technikák és jellemzők keveredésének eredménye. Együtt lehetővé teszik, hogy a ház természetes módon illeszkedjen a környezetébe, ami az Olson Kundig építészek projektjének egyik fő célja.
A helyszínen egy megkeményedett lávafolyó folyik keresztül, és maga a ház valójában kitett láva. Ez határozottan segíti a ház és a természet harmonikus kapcsolatát. A ház egyéb dizájnelemekkel is rendelkezik, amelyek a tájba integrálják. Például széles túlnyúlásai vannak, amelyek árnyékot adnak a nap ellen, és védelmet nyújtanak a csúszó üvegfalaknak, amelyek minimalizálják a belső és külső terek közötti vizuális akadályokat.
Studhorse
Sok esetben a helyszín alakítja a házat, és nem fordítva. Ez különösen igaz, ha szoros kapcsolatot szeretne kialakítani a szabadban, és gyönyörű kilátást kínálni. Amikor a Studhorse-t, a tulajdonosai második lakóhelyét a washingtoni Winthrop gleccservölgyében tervezték, az építészeknek ott kellett ihletet keresniük a helyszínen.
A helyszín különleges kihívásokat jelentett. Például az itteni éghajlat a nyáron forrótól a nagyon hidegig és télen tele hóval változik. Ez egy négy évszakos táj, amelyet az ügyfelek a lehető legjobban szerettek volna élvezni. A házat ezért négy kötetbe szervezték. Mindegyik egy központi udvaron és medenceterületen található. Az ügyfelek azt akarták, hogy ez legyen az ő kalandházuk, és alapvetően kénytelenek legyenek részt venni benne.
Ezért választották a négy épületből álló szerkezetet, amely arra kényszerítette őket, hogy kimenjenek a szabadba, amikor a ház egyik részéből a másikba akartak költözni. A projekt során felhasznált anyagok is ezt a vágyat tükrözik, hogy bevonják a környezetet. A ház kívülről kemény és masszív, belül pedig igazán hangulatos.
A Copine étterem
Az Olson Kundig építészei azt is tudják, hogyan lehet nagyszerűen kinézni egy éttermet. 2016-ban tervezték meg a Seattle-i Ballard negyedben található Copine éttermet. Az étterem egy nyitott konyha köré épült, és az ételekre helyezi a reflektorfényt, lehetővé téve, hogy a vendégek valóban belássanak a konyhába. A teret leginkább a nyitottság és az átláthatóság határozza meg.
A nagy ablakok három oldalról engedik be a természetes fényt, és bevezetik az éttermet a környék környezetébe. Belsőépítészeti és berendezési szempontból a belső tér a régi és az új keveréke, kortárs és hagyományos bútorokkal, valamint új és újrahasznosított anyagok összeállításával. Ez egyedi bájt és sok személyességet kölcsönöz az étteremnek, ami emlékezetessé és élvezetessé teszi.
A Delta menedékház
Nincs két egyforma projekt. Mindegyiknek megvannak a maga kihívásai és követelményei, és mindegyik különleges. Ezeknek az építészeknek minden projekt egyben lehetőség is arra, hogy valami egyedit és csodálatosat alkossanak. Ezt tették, amikor megépítették a Delta Shelter-t, egy faházat a washingtoni Methow Valleyben. Ez határozottan nem az Ön szokásos kabinja, és ezt abból is megtudhatja, hogy gólyalábasokon ül.
A kabin alapvetően egy gólyalábas doboz. Függőlegesen tervezték, hogy kihasználja mindazt, amit az oldal kínál. A 200 négyzetláb alapterületű kabin három szinttel rendelkezik, amelyek mindegyike saját funkcióval rendelkezik. A legalsó szinten félig kocsibeálló és félig tároló helyiség található. A középső emeleten található a bejárat és két hálószoba saját fürdőszobával, a felső szint pedig egy nagy és nyitott tér, amely egyesítette a nappalit, az étkezőt és a főzőterületet.
A kabin egyszerű és nyers anyagok felhasználásával készült. Külső falai acélból készültek, és van bennük valami különleges. Négy redőny van, amelyek egyszerre nyithatók és zárhatók, és teljesen lezárják a kabint, amikor a tulajdonos távol van. Ezek a redőnyök kézi kerekekkel működtethetők, ami igazán szórakoztatóvá teszi az egészet.
Az üveg parasztház
Távolról nézve ez a ház és a mellette álló istálló jól illeszkedik a környezetükbe, mindegyik más-más módon. A Glass Farmhouse 2007-ben épült, és Oregon északkeleti részén található, egy olyan területen, ahol hideg és havas tél és száraz, forró nyár jellemzi, ami megnehezíti az ilyen drasztikus éghajlati változásokra reagáló tervezést. Az építészek vágya az volt, hogy ez a két szerkezet a táj tárgyaihoz hasonlítson.
Az istálló fából készült, és a tervezést a helyi építkezések ihlették, míg a ház többnyire üvegből készült és modernebbnek tűnik. Ez alapvetően egy kis üvegdoboz, amely a mezők fölé emelkedik. A távoli hegyek felé orientálódik, és ez lehetővé teszi számára, hogy jól alkalmazkodjon az éghajlati változásokhoz. Télen kihasználja a passzív naphőt, nyáron pedig a tető túlnyúlásai védik a kemény napsütéstől. A nagy, működtethető ablakok nagyon szoros kapcsolatot teremtenek a belső terek és környezetük között.
A Slaughterhouse Beach House
Ez egy ház Maui szigetén, Hawaii-on, egy népszerű szörfözési hely közelében. Olson Kundig építészek tervezték, és három összefüggő szerkezetbe szerveződik, mindegyik más funkcióval. Az egyik kötet egy szociális tér, amely a lakótereket tartalmazza. Egy másik kötetben a vendéglakosztályok, a harmadikban pedig a fő hálórész található.
De ez a háromoldalú szervezet nem az, ami kiemeli ezt a projektet. Ami igazán különlegessé teszi ezt a házat, az az a tény, hogy falai döngölt földből készültek. Ez lehetővé teszi, hogy könnyen és zökkenőmentesen beleolvadjon a környezetbe, miközben néhány egyéb előnyt is kínál. Kevés karbantartást igényelnek, gyakorlatilag tűzállóak és kiváló hangszigetelést is nyújtanak.
Bolt átalakítás Los Altosban
Könnyebb megvalósítani a tervezési koncepciót, ha az építkezést a nulláról kezdi, de ez nem jelenti azt, hogy az átalakítások lehetetlenek. Az Olson Kundig Architects számára nem ismeretlen a koncepció. 2014-ben a kaliforniai Los Altosban fejeztek be egy ilyen projektet. Egy 2500 négyzetméteres teret egy zárt térből nyitott és hívogató térré alakítottak.
Az épület az 1950-es évekre nyúlik vissza, eredeti kialakítása és szerkezete már nem felelt meg a mai modern igényeknek és elképzeléseknek. Ennek következtében módosítani kellett. Az építészek azzal a kihívással szembesültek, hogy átalakítsák az üzletet, és úgy döntöttek, hogy az épület homlokzatát teljesen lecserélik egy dupla magasságú, padlótól a mennyezetig érő ablakra.
Az ablakok tárcsás rendszerrel emelhetők és süllyeszthetők, zárt állapotban pedig a látogatók egy nagy forgóajtóval léphetnek be a térbe. Ez jelentős átalakulás, de nem ez volt az egyetlen változás, amelyet a tér elszenvedett. Az építészek a tetőt is fél emelettel megemelték, és tetőablakokat szereltek fel, hogy több természetes fény jusson be a térbe.
