A színesség a színek élénksége vagy intenzitása egy vizuális élményben. Leírja a telítettségi szintet egy adott szín tónusában, árnyalatában vagy színárnyalatában. A színesség segít az akromatikus színek kontrasztjában minimális telítettséggel.
Ezenkívül segít a világos és sötét színek kontrasztjának illusztrálásában ugyanazon a képen. A színesség nullától százig terjedő skálán méri a színárnyalat-tartományokat a CIELAB színtér segítségével. A magasabb pontszámok élénkebb, élénkebb elsődleges és másodlagos színeket jelentenek.
Hogyan Chroma
A magas szintű színességhez tiszta színárnyalat, magas színárnyalat és intenzív telítettség szükséges. A színtudományban a króma és a telítettség meghatározza a szín intenzitását és tisztaságát.
Chroma
A chroma egy szín fényereje vagy élénksége. Egy adott színárnyalat intenzitása határozza meg a színárnyalat szintjét. A magas színárnyalatok tisztább, intenzívebb színt eredményeznek.
Telítettség
A telítettség a fény intenzitására és a színek megvilágítására utal. A legtelítettebb színek élénkek és intenzívebbek. Ha az intenzitás csökken, a színtelítettség csökken.
Kromatikus intenzitás skálák színességben
A kromatikus intenzitás skálák egy numerikus rendszer, amellyel a színek színességét mérik. Az egyes elsődleges színek által visszavert fény mennyiségétől függenek. A skálák nullától százig terjednek.
A színesség a fényerővel és a telítettséggel növekszik. A nulla telítettségű színek szürkének vagy fehérnek tűnnek. A mérsékelt telítettségűek fehér, szürke, fekete vagy más alacsony telítettségű színekkel kevert színek. A magas telítettség tiszta és gazdag színeket határoz meg.
A színesség hatása a tervezésre
Növeli a vizuális érdeklődést
A szín vonzza a tekintetet, és élénkebbé és dinamikussá varázsolja a dizájnt. A színek pozicionálása kiemeli, ahol a legfontosabb elemek színesebbek. A színes képek vonzóbbak és emlékezetesebbek, mint a monokróm vagy kevésbé telítettek.
Érzelmeket vált ki
A színpszichológia befolyásolja a felhasználói élményt. A terv színének megválasztása a szándékolt üzenettől függ. A meleg színek, mint a piros, sárga és narancs, boldogságot, energiát és bizonyos esetekben óvatosságot idéznek elő. A hideg árnyalatok, mint a kék, lila és zöld, nyugtató hatásúak, és a hűséggel járnak együtt.
Kiemelés és kontraszt létrehozása
Mivel az élénk színeket könnyű észrevenni, a tervezők hangsúlyozzák őket. A tervezők a kontraszt létrehozásakor figyelembe veszik a színek tónusát, színárnyalatát és színárnyalatát. Az olvashatóság érdekében a szöveg színének el kell térnie a háttértől.
Színességet befolyásoló tényezők
A színességet befolyásoló gyakori tényezők közé tartozik a spektrális reflexió és a kromatikus adaptáció. Egyéb tényezők közé tartozik a színpszichológia, a színlátás és így tovább.
Spektrális visszaverődés
A spektrális reflexió az a fénymennyiség, amelyet egy felület különböző hullámhosszúságban vagy színben visszaver. Ez határozza meg a megfigyelő által látott fény színét.
Az összetétel, a felületi textúra és a felület orientációja befolyásolja az objektum spektrális reflexióját. Például egy piros csésze eltérőnek tűnhet attól a szögtől, amelyben a fény visszaverődik a felületéről.
Megvilágítás erőssége
A fény spektruma befolyásolja, hogy az emberek hogyan érzékelik a színességet. A fényforrástól függően különböző spektrális kimenetek léteznek.
A tárgyat megvilágító fény intenzitása és színe befolyásolja annak színvilágát. Például egy tárgy nappali fényben világosabbnak tűnik, mint felhős vagy gyenge megvilágítás mellett.
Kromatikus adaptációk
A kromatikus adaptáció azt jelenti, hogy az emberi szem alkalmazkodik a fényforrás spektrális összetételéhez. A színállandósághoz kapcsolódik, mivel a színérzékelés konzisztens a fény spektrális kimenetétől függetlenül.
Színlátás
A színlátás és a színérzékelés személyenként eltérő. Egyes színlátási hiányosságok, beleértve a színvakságot, a hatásérzékelést. Az öregedési folyamat a színérzékelést is befolyásolja. Az idősebb felnőttek pontatlan színérzékelést tapasztalnak a színlátás romlása miatt.
Háttér
Az objektum háttere és környezete befolyásolja a színérzékelést. Például egy piros alma színérzékelése a környezettől függően változik. A tervezés során a környező kontextus referenciaként szolgál az összehasonlításhoz.
