Az ellenőrző hézag egy szándékos rés vagy horony a betonszerkezetben, amelyet a beton természetes repedéséből és zsugorodásából eredő repedés szabályozására terveztek. Az építők stratégiailag ezeket az ellenőrző hézagokat betonfalakban, födémekben és más alkalmazásokban helyezik el, hogy segítsenek ellenőrizni, hol repedhet meg a beton. Ez segít minimalizálni a repedések véletlenszerű előfordulását, és hangosabb szerkezetet hoz létre.
Hogyan szabályozza a vezérlőcsukló a beton repedését?
Az ellenőrző hézagok, más néven összehúzó hézagok létrehozása egy módja annak, hogy a mérnökök visszafogják a beton száradásából és az ebből eredő természetes mozgásból származó erőket. Az ellenőrző kötések használatával a mérnök a terhelést a vezérlőhézagokon át tudja vinni az adalékanyagok összekapcsolásával a repedésfelületeken az illesztéseknél. A vezérlőcsuklók a terhelést kulcshornyok vagy dübelrudak használatával is átadják. A dübelrudak különösen hasznosak olyan padlókon, amelyek állandóan nagy terhelést hordoznak.
Szabályozó ízületek kialakítása
Az építők három módszerrel hoznak létre ellenőrző kötéseket: fűrészvágással, szerszámozással vagy műanyag szalagok használatával.
Fűrészvágás
A fűrészvágás a legkedveltebb és legköltséghatékonyabb módja az ellenőrző kötések kialakításának. Ehhez a módszerhez az építők speciális, gyémántpengével ellátott fűrészt használnak, hogy szándékosan egyenes vágásokat hozzanak létre a betonfelületen. Ezekhez a vágásokhoz megfelelő időzítést kell alkalmazniuk, és gondoskodniuk kell arról, hogy a beton elérje a megfelelő keménységi szintet, hogy a vágás után ne szakadjon meg vagy sérüljön meg. Sok szakember próbavágásokat végez, és megfigyeli az eredményeket. Ha a vágás után az adalékanyag nem lazul el, a beton készen áll a vágásra. Ez általában a beton kiöntése után 6-24 órával történik.
Szerszámozás
Az ellenőrző hézag létrehozásához szükséges szerszámok speciális szerszámokat tartalmaznak, amelyek bemélyedést hoznak létre a betonban, mielőtt az megkeményedne. Ez egy kevésbé hatékony és költségesebb módja az ellenőrző hézagok kialakításának, de használható kisebb betonozási munkákhoz, vagy olyan munkákhoz, amelyek nem alkalmasak vagy praktikusak a fűrészvágásra.
Az építők ehhez a munkához kézi hornyokat, fugákat vagy simítókat használnak, amelyeket vezérlőhézagok készítésére terveztek. Ezekkel az eszközökkel nyomást gyakorolnak a betonra, hogy egy meghatározott vonal mentén hornyot készítsenek, amely meghatározott mélységű hornyot hoz létre.
Műanyag csíkok
Az építők előformázott műanyag szalagokat is használnak a vezérlőhézagok kialakításához. Miután a beton elérte a kellően kiszáradt állapotot, a műanyag csíkokat előre megjelölt helyeken helyezik a betonba. Miután a beton megszilárdult és megszilárdult, az építők eltávolíthatják a műanyag csíkokat, amelyek űrt vagy rést hagynak a betonban, amely ellenőrző hézagként működik.
A vezérlőcsuklók távolságát meghatározó tényezők
A különböző alkalmazásokhoz eltérő vezérlési hézagtávolság szükséges. Az építők az építési szabályzat irányelveit használják, hogy segítsenek meghatározni a megfelelő távolságot egy adott alkalmazáshoz. Még azután is, hogy figyelembe veszik ezeket az irányelveket, számos egyéb tényező befolyásolja a vezérlőcsuklók elhelyezését.
Betonvastagság – A betonszerkezet vastagsága alapvető szempont a fugatávolság szabályozásánál. A vastag födémekhez több szabályozó hézag szükséges, mint a vékony födémekhez. Általános szabály, hogy a hézagközt a beton vastagságának 24-36-szorosára kell elhelyezni. Betonkeverék és tulajdonságok – A különböző típusú betonok sajátos tulajdonságai befolyásolhatják a fuga távolságát. Ez magában foglalja az adalékanyagok típusát, a víz-cement arányt, az adalékanyag hozzáadását és a kikeményedési módszereket, mivel ezek mindegyike befolyásolja a beton zsugorodását és kitágulását a száradás során. A nagyobb zsugorodású betonhoz több ellenőrző hézag szükséges. Környezeti feltételek – A betont körülvevő környezeti feltételek befolyásolják a fuga távolságát. A hőmérséklet-ingadozások, a páratartalom, a napfénynek való kitettség vagy a szélsőséges időjárási viszonyok befolyásolják a beton tágulását és összehúzódását. A nagy hőmérséklet-ingadozású területeken több szabályozó illesztésre van szükség. A vasalás elhelyezése – Az erősítések, például acélhálók vagy rudak elhelyezése és típusa segíthet a beton tágulásának és összehúzódásának szabályozásában, de nem nélkülözik az ellenőrző kötések szükségességét. Alapvető fontosságú, hogy ha az építők acélhálóval megerősített betont használnak, a háló ne keresztezze a hézagot, mert nem teszi lehetővé a megfelelő mozgást a födémek között. Szerkezeti tervezés és terhelések – A betonszerkezetek tervezése és használata létfontosságú tényező a vezérlőhézagok távolságának meghatározásakor. Ha a betonszerkezetek nagy vagy dinamikus terhelésnek vannak kitéve, ezeknek elegendő vezérlőhézagokkal kell rendelkezniük a beton igénybevételének és mozgásának kezeléséhez. Esztétikai szempontok – Az ellenőrző hézagok távolsága befolyásolja a betonfelületek megjelenését. A szorosabb vezérlési illesztések mozgalmas megjelenést kölcsönöznek a felületnek, míg a szélesebb térköz kiegészíti a minimalista stílust.
Szabványos vezérlési hézagtávolság alkalmazás szerint
Íme néhány általános ajánlás a hézagtávolság szabályozására az egyes alkalmazásoknak megfelelően. Bár ezek jó kiindulópontok, a betonvastagság, a fajlagos keverék és a környezeti feltételek közötti különbségek miatt a legjobb szakemberhez fordulni.
Beltéri betonlapok – A pince-, garázs- vagy raktárpadlóhoz használt belső betonlapok esetében a vezérlőhézagok tipikus elhelyezése 8-12 láb között van. Külső betonlapok – A változó környezeti kitettség miatt a külső betonlapok szorosabb szabályozási hézagokat igényelnek. Az ilyen típusú alkalmazásoknál a vezérlőcsuklók 4-8 láb távolságra vannak egymástól. Betonfalak – A betonfalak magassága, vastagsága és teherbírása szerint igen eltérőek. Általánosságban elmondható, hogy a falak vezérlőhézag-távolsága 16-24 láb között van. Beton felhajtók – A behajtóutak alkalmazásai mérete és a tervezett terhelés tekintetében igen eltérőek. Az autóbehajtók ellenőrző csuklóinak elhelyezése jellemzően 10-18 láb közötti távolságra van egymástól. Betonsétányok – A betonjárdák illesztései 4-6 láb távolságra vannak egymástól.
Szabványos szabályozási hézagtávolság betonvastagság, adalékanyag méret és süllyedés szerint
Az alábbiakban általános javaslatok találhatók a fugatávolság szabályozására a beton vastagsága, az adalékanyag mérete és a beton leomlása szerint. A fentieknek megfelelően ez a távolság a tervezési típustól és a környezeti feltételektől függően változhat.
| Födémvastagság | ¾ hüvelyknél kisebb aggregátumok | ¾ hüvelyknél nagyobb aggregátumok | Süllyedés kevesebb, mint 4 hüvelyk |
|---|---|---|---|
| 4 hüvelyk | 8 láb távolság | 10 láb távolság | 12 láb távolság |
| 5 hüvelyk | 10 láb távolság | 13 láb távolság | 15 láb távolság |
| 6 hüvelyk | 12 láb távolság | 15 láb távolság | 18 láb távolság |
| 7 hüvelyk | 14 láb távolság | 18 láb távolság | 21 láb távolság |
| 8 hüvelyk | 16 láb távolság | 20 láb távolság | 24 láb távolság |
| 9 hüvelyk | 18 láb távolság | 23 láb távolság | 27 láb távolság |
Különbség a vezérlőcsukló és a tágulási csukló között
Az ellenőrző hézagok és a tágulási hézagok egyaránt alapvető kötések, amelyeket az építők a betonépítésben használnak különböző célokra. Az építők ellenőrző hézagokat hoznak létre, hogy minimálisra csökkentsék a beton száradása során fellépő zsugorodás miatti repedéseket.
A tágulási hézagokat, más néven mozgási hézagokat, a beton tágulásának szabályozására alakítják ki. Az építők lehetővé teszik a beton természetes mozgását azáltal, hogy a hézagot összenyomható anyaggal, például habbal vagy gumival töltik fel, amely összenyomódhat vagy kitágulhat anélkül, hogy megterhelné a betont. A tágulási hézagok különösen hasznosak nagy betonalkalmazásokban, ahol az építők a beton hőtágulását várják.
