A téglafalazás egy ősrégi építési technika, amely továbbra is a modern építkezés sarokköve. A téglafalazás magában foglalja a téglák ügyes elrendezését boltívek, falak és épületek létrehozásához. Ez egy ősi építési technika, amely számtalan embernek adott menedéket, és meghatározta a kulturális és építészeti stílusokat szerte a világon.
A kőművesek ma modern technikák és kiváló minőségű anyagok felhasználásával gyakorolják a kőműves művészetet. De a téglafalazat továbbra is időtlen vonzerőt kínál szépsége, hosszú élettartama és szilárdsága miatt. A téglafalazás továbbra is fontos technika az építés és a tervezés szempontjából. Az építők, a tervezők és a szakképzett barkácsolók számára elengedhetetlen, hogy megértsék a folyamat összes alapját.
Mi az a téglafalazás?
A téglafalazás olyan építési technika, amely a téglák meghatározott mintázat szerinti elrendezését és habarcs kötőanyagként történő felhasználását jelenti. A téglafalazat az egyik legrégebbi építési forma, népszerű az ókori Egyiptomban, az Indus-völgyben és Mezopotámiában. Bár a téglafalazás ősi gyakorlat, folyamatosan újítások vannak ebben az építési technikában. A modern kőművesek erősítést építenek be a téglába, mint az acél és más anyagok. Ez további erőt és tartósságot ad a szerkezetnek, de nem rontja az esztétikai megjelenést.
A téglafalazatban a kőművesek az egyes téglákat különböző mintákban fektetik egymásra, mint például futó kötés, angol kötés, flamand kötés vagy halomkötés. Ezeknek a kötéseknek a rétegezése lehetővé teszi az építők számára, hogy nagy építészeti struktúrákat hozzanak létre. Az egyedi téglaméretek jellemzően téglalap alakúak, de a kőművesek különféle méretben és formában vásárolhatják meg őket attól függően, hogy milyen konkrét építészeti tervet készítenek.
A habarcs egy cement alapú anyag, amellyel a kőművesek a téglákat egyetlen egységgé kötik. Az egyes téglák közé habarcsot hordnak fel különféle technikákkal, mint például a fej és az ágy illesztése, valamint a tégla kivajazása. A habarcs szorosan egymáshoz köti a téglákat. Lehetővé teszi azt is, hogy az elkészült téglaegység egyenletesen ossza el a terheléseket és az erőket a szerkezetben. Ez az egyesülés az, ami a téglaszerkezetnek nagyobb szilárdságot, stabilitást és tartósságot ad.
Fontos kifejezések a téglafalazatban
A téglafalazás egy speciális építési forma, amely számos olyan kifejezést tartalmaz, amelyek zavaróak a laikusok számára. Íme egy gyors áttekintés a legfontosabb kifejezésekről, amelyekkel a téglafalazás során találkozni fog.
Tégla – Agyagból készült téglalap alakú blokk, amely a falazott építkezés elsődleges épületegységét képezi. Habarcs – A habarcs a téglafalazat kötőanyaga. Leggyakrabban cementből, homokból és vízből készül, bár sárból is készülhet. Fejléc – Tégla, amelyet a kőművesek a falvastagság irányában kifelé helyeztek el. Hordágy – Olyan tégla, amelyet a kőművesek hosszú oldalával kifelé, a fal vastagságával párhuzamosan raktak le. Pálya – Vízszintes téglaréteg falban vagy szerkezetben. Ágyazati hézag – A tégla alsó felülete és az alapfelület közötti habarcsréteg. Fejfuga – Függőleges habarcshézag a szomszédos téglák között ugyanabban a rétegben. Ragasztás – Az a konkrét minta vagy elrendezés, amelyben a kőművesek egymáshoz rakják és összeragasztják a téglákat. Dilatációs hézag – Ezek a szerkezetben lévő rések, amelyek lehetővé teszik a szerkezet természetes tágulását és összehúzódását a hőmérséklet változásaira válaszul. Síró lyukak – A síró lyukak a falazaton lévő rések, amelyek lehetővé teszik a víz elvezetését.
A tégla falazóhabarcs típusai
A téglafalazatnak két fő típusa van: a cementtégla falazat és az iszaptégla falazat.
Cementtégla falazat
A cementtégla falazási technikák cementhabarccsal kötik össze a téglákat egyetlen egységgé. Ez a tégla falazatának legnépszerűbb ragasztóanyaga. A modern kőművesek szerte a világon cementhabarcsot használnak erőssége és tartóssága miatt. A cementtégla falazatnak három osztálya van.
Első osztályú – Az első osztályú cementtégla falazat mésztartalmú cementhabarcsot használ, a téglák jó minőségűek, éles szélekkel és lapos síkokkal. A habarcsvonalak nem haladják meg a 10 mm-t. Az ilyen típusú téglafalazat létfontosságú a teherhordó és egyéb kritikus szerkezeti igényekhez. Második osztály – A másodosztályú cementtégla falazat durva és szabálytalan alakú téglákat használ. Az ebbe az osztályba tartozó habarcsvonalak vastagsága 12 mm. Ez a téglafalazati osztály hasznos nem teherhordó és belső falakhoz. Harmadik osztály – A harmadik osztályú téglafalazás puha és érdes felületű téglákat használ. A kőművesek ezt a típusú téglafalazatot ideiglenes falakhoz vagy nem teherhordó vagy nem szerkezeti falakhoz használják.
Sártégla falazat
A vályogtégla falazat még mindig népszerű a világ bizonyos részein történelmi jelentősége, alacsony költsége és bizonyos talajtípusok elérhetősége miatt. Az iszaphabarcs agyagban gazdag talaj és víz keveréke. Az iszaphabarcs nem olyan tartós és nem olyan könnyen karbantartható, mint a cementhabarcs szerkezetek. De megfelelő karbantartással és gondozással az iszapos habarcsszerkezetek évszázadokig is kitartanak.
A téglafalazat kötéseinek típusai
A kötés egy meghatározott minta vagy elrendezés, amelyet a kőművesek használnak a téglák egymáshoz rendezésére és összekapcsolására.
Flamand Bond
A flamand kötéstípus váltakozó fejlécekből (a tégla rövid vége látható) és hordágyakból (a tégla hosszú oldala látható) áll minden rétegben. A kőművesek függőlegesen igazítják a fejléceket és a hordágyakat a szomszédos pályákon, hogy vonzó és tartós falat hozzanak létre.
Angol Bond
Az angol kötvény fejlécek és hordágyak váltakozik. Minden pálya csak fejléceket vagy hordágyakat tartalmaz, a fejlécekkel a pálya közepén a hordágy felett és alatt. Ez vonzó és tartós téglafalat hoz létre.
Futó Bond
A futó kötés egyszerű minta, és az egyik legnépszerűbb téglafalazat. Ebben a kötési mintában a kőművesek téglákat fektetnek le egyenes vonalban, a végétől a végéig. Úgy rendezik el a mintát, hogy a fenti és lenti pálya enyhén eltolódik a tégláktól váltakozó menetekben. Ez egy népszerű kötési stílus, mert vonzó és könnyen kivitelezhető, de nem alkalmas nagy szerkezeti terhelésre.
Stack Bond
Egy rakásos kötésben az építők egyenes vonalban helyezik el a téglákat anélkül, hogy a rétegek között eltolás lenne. Ez összefüggő és modern megjelenést hoz létre, de nem megfelelő kötési stílus teherhordó alkalmazásokhoz.
Halszálkás kötvény
Ez a kötési minta magában foglalja a téglák lerakását a vízszintes síkhoz képest 45°-os szögben. Ez V alakú mintát hoz létre. A halszálkás kötések gyakoriak a sétányokon és a teraszfelületeken, mert vonzóak és jellegzetesek.
Faltípusok téglafalazatban
Többféle téglafalazat létezik, amelyeket az építtetők különböző használati, esztétikai és hosszú élettartamú célokat szem előtt tartva építenek.
Tömör téglafalak – A tömör téglafalak összefüggő téglarétegből állnak, hézagok vagy üregek nélkül. Az építők ezt a típusú téglafalat használják szerkezeti támogatás biztosítására. Üreges téglafalazat – Az ilyen típusú téglafalak két rétegű téglafalazattal rendelkeznek, amelyeket légrés választ el egymástól. A külső réteg vagy a homlokzati téglafal időjárás elleni védelmet és esztétikai megjelenést biztosít, míg a belső fal értékes szerkezeti támaszt nyújt. Tégla furnérfalak – A tégla furnérfalak nem teherhordó falak, amelyek az épület külső felületét burkolják. Ez a típusú fal dekoratív burkolatként szolgál, de nem erősíti meg az épületet. Megerősített téglafalak – A megerősített téglafalak több vasalást, például acélrudat tartalmaznak a fal testébe. Ez növeli a fal teherbíró képességét és tartósságát. Üreges téglafalazat – A kőművesek üreges téglákat használnak üregekkel vagy lyukakkal az üreges téglafalazatban. A mérnökök és építők nagyra értékelik az ilyen típusú téglafalakat hőszigetelésük és kis súlyuk miatt.
Tippek az optimális téglafalazási projektekhez
Használjon jó minőségű és egységes téglákat. Válassza ki az alkalmazásának megfelelő habarcskeveréket. Használat előtt nedvesítse meg a téglákat, hogy megakadályozza a túlzott vízfelvételt. Biztosítson szilárd és egyenletes alapot. Az építési folyamat során használjon függővonalat és vízszintet a megfelelő beállítás fenntartásához. Használjon olyan kötési mintát, amely megfelel a projekt tervezésének és felhasználásának. Szereljen be tágulási hézagokat a mozgáshoz. Helyezzen be lyukakat a megfelelő vízelvezetés érdekében. A habarcshézagokat következetesen végezze el a rendezett és kohéziós megjelenés érdekében. Hagyjon elegendő kötési időt a habarcsnak. Tartsa be az összes helyi építési szabályzatot és biztonsági előírást. Alkalmazzon szakképzett kőműveseket, ha tapasztalatlan a téglafalazásban.
A téglafalazás előnyei
A téglafalazatnak számos olyan előnye van, amely biztosítja tartós népszerűségét az építők és a lakosság körében.
Tartósság – A tégla és a habarcs tartós anyagok, és jobban ellenáll az időjárási hatásoknak, a tűznek és a kártevőknek, mint a többi építőanyag. A jól megépített, megtervezett és karbantartott téglaszerkezetek évszázadokig tarthatnak. Tűzálló – A tégla nem éghető, így a téglából készült épületek tűz esetén biztonságosabbak, mint a faépületek. Esztétika – Alacsony karbantartási igény – A téglák nem korhadnak, nem vetemedik el és nem bomlik, így a téglaszerkezetek idővel könnyebben karbantarthatók, mint a fa- vagy fémszerkezetek. Energiahatékonyság – A tégla kiváló termikus tömegtulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy jól elnyeli és tárolja a hőt, és lassan engedi el. Ez segít a szerkezeteknek szabályozni a beltéri hőmérsékletet anélkül, hogy túlzott fűtést és hűtést igényelnének. Hangszigetelés – A téglák kiváló hangszigetelést biztosítanak, így megakadályozzák a hang terjedését az épület különböző részei között. Környezetbarát – A gyártók agyagból készítenek téglát, amely egy bőséges és fenntartható természeti erőforrás. A téglák újrahasznosíthatók is, ami növeli környezetbarát jellegüket.
A téglafalazat hátrányai
Mint minden építőanyagnak, a téglának is van néhány eredendő hátránya, ami azt jelenti, hogy nem minden építési projekthez megfelelőek.
Költség – A téglaszerkezetek építési költsége drágább lehet, mint más építőanyagok használata. Ez különösen igaz, ha drága téglatípusokat vagy bonyolult téglamintákat szeretne használni. Súly – A legtöbb téglatípus nehéz, ami kihívást jelenthet a szállítás és a telepítés során. A nagyméretű téglaszerkezetekhez megfelelő alapozás szükséges. Lassú építés – A téglaszerkezet építése időigényesebb, mint a modern vagy modulárisabb építési technikák. Nedvesség elnyelése – Ha nem megfelelően építi fel és tömíti le a téglaszerkezeteket, azok felszívhatják a környezeti nedvességet, ami olyan jövőbeni problémákhoz vezethet, mint a kivirágzás, a penészképződés vagy a fagyás-olvadás okozta károk. Korlátozott szigetelés – A téglák jó termikus tulajdonságokkal rendelkeznek, de nem olyan energiahatékonyak, mint a modern speciális anyagok. Ha más szigetelés nélkül használ téglát, magasabb energiaköltséget tapasztalhat. Munkaigényes javítások – A téglajavítás nehéz lehet, mert a projektek munkaigényesek, és a téglákat nehéz összehozni.
